"Aracsi pusztatemplom"
időtartam: 25 perc, HD, a készítés éve: 2022.
Rövid tartalom:
A templom felkiáltójelként magasodik a bánsági rónaságban. E monumentális romtemplom az egyik legrégebbi magyar épített örökség Vajdaságban. A magyarság ezeréves délvidéki jelenlétét hirdeti. A háromhajós, romjaiban is csodálatos épület a délvidéki magyarságnak kapaszkodót jelent. Mondhatni elsőként került a Vajdasági Értéktárba – Külhoni Nemzetrész Értéktárba. 2020-ban pedig az Aracsi templomromot a Magyar Értéktárba emelték be.
Rendező: Fejős Csilla
Producer: Iván Attila
Operatőr: Csubrilo Zoltán
Forgatókönyvíró: Fejős Csilla
Szereplők: prof. dr. habil. Raffay Endre (művészettörténész), Valkay Zoltán (építészmérnök), Bicskei Zoltán (filmrendező), Micsik Béla (hitoktató), Fehér Viktor (a Vajdasági Magyar Értéktár Bizottság elnöke)
Gyártó-producer: Cinema Filmműhely Társulat
Támogató: Agrárminisztérium, Hungarikum Bizottság
"Ha jön a fa, akkor menni köll"
időtartam: 11 perc, HD, a készítés éve: 2021.
Rövid tartalom:
A film egy kihalófélben lévő szakmáról szól, ami a Tisza folyó mellett élő talpraesett fiatalembereknek nyújt megélhetést. Martonos, Magyarkanizsa és továbbhaladva Adorján mellett is többen gyűjtik rendszeresen a Tiszából az uszadék fát. Ennek a tevékenységnek a nehézségeibe, vidám pillanataiba kapunk betekintést ebben a filmben.
Rendező: Iván Attila, segédoperatőr: Ilic Aleksandar
Alkotók: Császár Viola, Makári Réka, Haraszti Olivér (a Szegedi Deák Ferenc Gimnázium média tagozatos diákjai) valamint Bagi Eszter egyetemi hallgató és Erdélyi Eszter tanárnő.
Szereplők: Muhi Lajos, Muhi Vilmos, Muhi László.
Gyártó-producer: Cinema Filmműhely Társulat
Támogató: Interreg-IPA CBC - A Program az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg - CULTCAP
"Nagyon köll már az eső"
időtartam: 25 perc, HD, a készítés éve: 2021.
Rövid tartalom:
Leírás: Létezik Szerbiában, Bánátban, egy magyarlakta kis falu, Rábé melyről az 1200-as évekbõl származó írásos emlékek is említést tesznek. Csupán 135 lakosa van, de ez a létszám évről-évre csökken. Ez a kis zárt közösség magyarságunk kiemelkedően fontos értékeit-emlékeit őrzi. Ez a dokumentumfilm egy helyzetkép egy viszonylagos elszigeteltségben, ősi hagyományokat megőrző, tragikusan fogyatkozó szerbiai magyar faluról.
műfaj: dokumentumfilm
Rendező-operatőr: Csubrilo Zoltán
Gyártó-producer: Cinema Filmműhely Társulat
Támogató: Magyar Nemzeti Tanács
"Üzenetváltás ember és Isten között /Maurer Oszkár borász portréja/"
időtartam: 60 perc, HD, a készítés éve: 2020.
Rövid tartalom:
Maurer Oszkár ősi módszereket ötvöz modern eljárásokkal. Termővé tette az elvadult szerémségi lankákat, visszatelepítette az őshonos szőlőfajokat. Vállalkozása kezdetben őrült küldetésnek tűnt – erre utal egyik fehérborának neve is: Crazy Lud –, de az idő őt igazolta, ma már 24-25 országba exportálja a különleges magyar borokat. Mélyen hisz benne, hogy a bor üzenetváltás ember és Isten között. Áldás és imádság.
Rendező-operatőr: Iván Attila
narrátor: Csendír Viktor
szöveg: Fejős Csilla
projektvezető: Matúz Gábor
Gyártó-producer: Cinema Filmműhely Társulat
Támogató: Magyarság Háza - NÖÉ100
"Fohász a déli végeken"
Rövid tartalom:
A délvidéki papköltő, Bogdán József fohásza teljesülésében bízva éli mindennapjait és álmodik a megtartó jövőről Vajdaság dél-bánsági magyarsága. A nyugalom és a nyugtalanság, a múlt ihlető rétegei, a magánosság a sokaságban, a bizonytalanság szülte szorongás és mindent elnyelő kétely veszi körül Fehértemplom plébánosát. A költő és a kitüntetetten papi hivatást vállaló Bogdán József arcképét hivatott megrajzolni ez a dokumentumfilm. Egyszóval hatalmas kihívást jelent ez a terület egy papnak, a költő szemszögéből pedig szomorú ihletet és egyben menedéket, aki szívén viseli lakóhelyének a sorsát, tettekbe menően törődik is vele: esket, keresztel, betegeket látogat, temet, misézik, hittant tanít, felkészíti a gyermekeket a szentségek befogadására, lelkeket gyógyít, s ha van egy kis ideje verseket ír.
Rendező: Fejős Csilla
Forgatókönyv: Fejős Csilla
Operatőr: Csubrilo Zoltán
Gyártásvezető: Iván Attila
Vágó: Csendír Viktor
zene: Mezei Szilárd - Túl a Tiszán Innen Ensemble
(Búra termő idő, Darumadár, Komor fölöttem az ég is,
Csókai betyárnóta, Völgyesi hajnali ének)
Narrátor Bicskei István
Hangmérnök: Ilic Aleksandar
Fordítás: Ivan Tamara
Szereplő: Bogdán József
fotó: Dormán László
szaktanácsadó: Bicskei Zoltán
Munkatársak: Pihe Edmond, Iván László, Imric Andrej
Producer: Iván Attila (Cinema Filmműhely Társulat)
Produkciós koordinátor: Szohár Ferenc (Cinemart Kft.)
gyártó: CINEMA FILMMŰHELY TÁRSULAT |
|
támogató: Médiatanács-Magyar Média Mecenatúra Program |
"Beilleszkedés"
időtartam: 40 perc, HD, a készítés éve: 2016.
Rövid tartalom:
A dokumentumfilm tovább követi a Toldi család beilleszkedését Máltán, akik kicsit több, mint egy éve vándoroltak ki Szerbiából. Sokat megtudhatunk az iskolai beilleszkedés kapcsán, a nyelv elsajátításán, a kulturális élet művelésén keresztül, az új barátok, munkatársak megismerésével. Beilleszkedni csak akkor lehet, ha megpróbálunk elvegyülni és olyan emberekkel barátkozni, ismerkedni, akik átadják a hagyományokat-kultúrát, amin keresztül megismerjük a kiválasztott országot. Előbb utóbb elfogadást és bizalmat kell szerezni.
A dokumentumfilm erre tesz kísérletet, ezekre a kérdésekre próbál rávilágítani.
szereplők: Mihályi Klára, Toldi Attila, Toldi Csenge, Toldi Réka,
zene: Gulyás Zsolt
utómunka koordinátor: Szohár Ferenc
fordító: Ivan Tamara
vágó: Csubrilo Zoltán
gyártásvezető: Szohár Ferenc
producer: Iván Attila
rendező, operatőr: Csubrilo Zoltán
producer: Cinemart Kft.
gyártó: Cinema Filmmûhely
támogató: Magyar Művészeti Akadémia
"A félárnyék színe (Sagmeister Péity Laura portré)"
időtartam: 33 perc, HD, a készítés éve: 2015.
Rövid tartalom:
A filmben Sagmeister Péity Laura festőnő portréját kívántuk megrajzolni, hiszen képei nem csak közvetlen környezetünk eredeti értékei között tarthatók számon, hanem a jelenkori európai kultúrának az összefüggésében sem kerülhetőek meg. A filmben hangsúlyoztuk, hogy szereplőnk mi mindent tud a képzőművészet nagy archívumába, letétbe helyezni. Talán ezért is volt izgalmas számunkra megválaszolni, mi lázasítja be művészünket. Laura, munka közben, hallatlan empátiával mesél azokról az eljárásmódokról, amelyeket használ, mesél azokról az élményekről, mintegy rejtett dolgokról, amelyeken átfutva a kép, lesz. Hogy mindezt mennyire tudja jól csinálni, az már elvált.
Laura terei bejárásához tenger nyugalom és ugyanakkor felfokozott idegi izzás kell, akár a természet megfigyeléséhez. Finoman, nehogy zajt csapva, kell surranni karctól festményig. Kameránkkal utána mozdultunk az ecsetvonások lendületének a dús rajzolatok sűrűjéből felragyog valami, körülvesz és átitat.
Rendező: Fejős Csilla
Forgatókönyv: Fejős Csilla
Operatőr: Iván Attila
Vágó: Iván Attila
Fordítás: Almási Csilla
Zene: www.bensound.com
Szereplõ: Sagmeister Peity Laura
gyártó: CINEMA FILMMŰHELY |
|
producer: CINEMA FILMMŰHELY |
|
támogató: Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság |
"Boja polusenke (portret Laure Šagmejster-Peić)"
duzina filma: 33 min., HD, godina proizvodnje: 2015.
Kratki sadržaj: U ovom filmu smo napravili portret umetnice – Laure Šagmejster Peić. Njene slike ne samo da predstavljaju autentičan doprinos našoj neposrednoj okolini, već su nezaobilazna vrednost u kontekstu savremene evropske kulture. Pozivamo gledaoca da u društvu slikarke krene na putovanje u oblast poetskog. Jer možda upravo ono poetsko i čini istinsku stvarnost. Retko imamo dragocenu mogućnost da uhodimo umetnika dok stvara, da u svojstvu radoznalih posmatrača provedemo duže vreme u njegovoj blizini: našim filmom želilmo upravo to da postignemo. Na samom početku Laura je stvarala svoja dela na velikom kuhinjskom stolu svog Subotičkog ateljea. Danas stvara na spratu nekadašnjeg skladišta Kanjiške fabrike obuće, dok, zajedno sa suprugom, polako gradi i svoj dom.
Režiser: Čila Feješ
Snimatelj, montaža: Atila Ivan
Zvuk: Zoltan Čuburilo
Prevod: Čila Almaši
Muzika: www.bensound.com
Proizvodnja: Filmska Radionica ,,Cinema”
Produkcija: Filmska Radionica ,,Cinema”
Film je nastao pod pokroviteljstvom Pokrajinskog sekretarijata za kulturu i javno informisanje.
"Újrakezdés - Resumption"
időtartam: 40 perc, HD, a készítés éve: 2015.
Rövid tartalom:
A film ma nagyon is aktuális témát boncolgat – a kivándorlás témáját, amely nem csak Szerbia északi területeit érinti, hanem Magyarországot és más fejlődő államokat is. Szinte minden héten újabb és újabb házakat találunk leeresztett redőnyökkel, egyre csak elmaradoznak a megszokott szembejövők munkába menet az utcán, egyre több ismerős ad meg külföldi lakcímet a Facebook-os adatlapjában... Elmennek. Az ismeretlenbe. Sokan.
Van aki családostul – gyerekekkel, kutyával – mások egyedül vágnak neki, hátrahagyva házastársat, gyereket. Előre mennek úttörőnek, kialakítani valami biztosat. És majd minden jobb lesz.
De hol? Mikor? És legfőképp: kinek?
Hogyan születik meg egy ilyen döntés, mikor hangzik el hogy „így már nem lehet tovább”? Hová menni? Hogyan sikerül a boldogulás az új hazában – vagy mondjunk inkább lakhelyet – miközben otthon a feleség két kicsi gyerekkel szorongva várja az estét vagy a hétvégét, amikor is majd pár szót váltanak egymással?
szereplők: Mihályi Klára, Toldi Attila, Toldi Csenge, Toldi Réka, Tosic Predrag
zene: Gulyás Zsolt
fordító: Ivan Tamara
operatőr, vágó: Csubrilo Zoltán
gyártásvezető: Szohár Ferenc
producer: Iván Attila
rendező: Csubrilo Zoltán
támogató: Magyar Művészeti Akadémia
gyártó: Cinema Filmműhely
producer: Cinema Filmműhely
reklámfilm:
https://www.youtube.com/watch?v=SxOmuhzrSP8
Short synopsis in English:
ResumptionOur film is looking at a really current issue – the emigration problem that does not apply only to the northern territories of Serbia but concerns Hungary and other developing countries as well.
Every week you find more and more houses with tightly shut window shades; as you go to work, day after day, usual passers-by keep disappearing from the streets; more and more people put a foreign address on their Facebook profile... They have left. To the unknown. A lot of them.
Some people leave with their families – take their children, the family dog – others set about emigrating alone, leaving their spouse and children behind. They go first – as some kind of pioneers – to create something secure. And everything will be better.
But where? When? And above all: for who?
How are such decisions made? When does ”enough is enough” come? Where to go? How do they succeed in their new home? Is leaving really the best solution?
Perhaps there is still some hope...
trailer:
https://www.youtube.com/watch?v=SxOmuhzrSP8
"EU-Tanítás és tanulás egymástól"
időtartam: 33 perc, HD, a készítés éve:2014.
Rövid tartalom:
A magyarkanizsai önkormányzat volt a szervezője az Európa a polgárokért elnevezésű program keretében megvalósuló EU-Tanítás és tanulás egymástól c. projektumnak.
Magyarkanizsa mellett még a programban részt vettek a testvérvárosok képviselői is (Kiskunhalas, Tata, Ferencváros, Királyhelmec és Sepsiszentgyörgy).
A műhelymunkák célja az oktatás területén a pedagógiai tapasztalatcsere, a jó gyakorlatok és példák bemutatása, valamint a közös problémáknak a felvázolása és megbeszélése volt, mint pl.: az anyanyelven való tanulás, a környezet,- és idegen nyelv ismeretének fontossága.
A testvérvárosi intézmények és szervezetek képviselői lehetőséget kaptak a bemutatkozásra, egymás munkájának a megismerésére.
A programokra 2014-ben került sor Magyarkanizsán, Sepsiszentgyörgyön és Tatán.
szerkesztő, operatőr, vágó: Iván Attila
angol fordítás: Góli Csilla
producer: Cinema Filmműhely
gyártó: Cinema Filmműhely
támogató: Reprezenters Kft.
link:
https://www.youtube.com/watch?v=30B65suVfzw
"Kútfúrás, avagy kincskeresés másképp"
időtartam: 52 perc, HD, a készítés éve: 2013
Rövid tartalom:
Filmünk dokumentum jellegű ugyan, de mégis több annál. Valós szereplők, valódi történetek, délvidéki emberek, kútfúró mesterek, és szakmájuk bemutatására vállalkozik. Itt a film, kimozdulva a hazai közegből elkíséri a szereplőket, a kútfúrók kis csapatait Vajdaság városaiba, falvaiba, elkíséri egészen Belgrádba, Szerbia fővárosába s a környékbeli településekre. Azoknak az ősi szakmát végző embereknek a tapasztalatát kristályosítja ki, akik örökül kapták e földnek az intenzitását és megkapták az ehhez az intenzitáshoz szükséges tágasságot.
forgatókönyvíró: Fejős Csilla
rendező: Fejős Csilla
rendezőasszisztens: ifj. Novák Mihály
gyártásvezető: Iván Attila
operatőr: Ótos András
segédoperatőr: Csubrilo Zoltán
hangmérnök: Hajdú László
vágó: Csendír Viktor
zene: Dresch Dudás Mihály Duó, Dresch Dudás Mihály Quartett
zeneszámok: Dresch Dudás Mihály Quartett: FOLYONDÁR: Folyondár, ÉLÕ NÁD: Bánat, RITKA MADÁR: Ritka madár, ZENG A LÉLEK: Cimbalom zene
foto: ifj.Novak Mihaly
produceri asszisztens: Iván László
producer: Iván Attila (Cinema Filmműhely)
produkciós koordinátor: Szohár Ferenc (Cinemart Kft.)
Támogató: Médiatanács - Magyar Média Mecenatúra
gyártó: CINEMA FILMMŰHELY
producer: CINEMA FILMMŰHELY
reklámfilm:
http://www.youtube.com/watch?v=TzzurXtnfM4
"A zene összeköt"
időtartam: 22 perc, HDV, a készítés éve: 2011.
Rövid tartalom:
A 2011-es évben Magyarország és Ausztria nagykövetségének szervezésében szimfonikus hangversenyekre került sor Szerbia nagyvárosaiban (Újvidék, Belgrád, Nis), a szerbiai zeneakadémiák hallgatóinak bevonásával, amikor is Liszt Ferenc szerzeményei csendültek fel. A zenével való találkozás kivételes élményt nyújtott Liszt Ferenc születésének 200-ik évfordulóján, Magyarország soros elnökségének időszakában és nem utolsó sorban a Zene Világnapján. A hangversenyre való felkészülést és a főpróbát Zentán tartották. A filmben bemutatjuk ezt a jeles eseményt az érkezéstől kezdve, a felkészülésen át, egészen a belgrádi bemutatóig. A barátkozás és a közös munka gyümölcse szintén érzékelhető ebben a 22 perces dokumentumfilmben.
Rendező: Iván Attila
Szerkesztő/forgatókönyvíró: Fejős Csilla
Operatőr: Iván Attila
Segédoperatőr: Csubrilo Zoltán
vágó: Iván Attila
gyártó: CINEMA FILMMŰHELY
producer: CINEMA FILMMŰHELY
link:
http://www.youtube.com/watch?v=OquOt0T8E00
"Zenével és színekkel érkezem"
időtartam: 41 perc, HDV, a készítés éve: 2011
Rövid tartalom: Miroslav Jovancic az elmúlt, valamivel több, mint másfél évtizedben módszeresen és következetesen építette képzőművészeti opusát, mégpedig igen sajátos módon, mert festészete szorosan kötődik a zenéhez, de az irodalomhoz is. Nem párhuzamos kötődésekről van szó, hiszen egy olyan sajátos világot alakított ki Jovancic, amelyben együtt és nem egymás mellett él képzőművészet, zene és irodalom.
Ez a művészeti ágak közötti áthallás, ez a kulturális információkban bővelkedő alkotói kifejezésmód teszi izgalmassá és egyedivé Miroslav Jovancic művészetét. Szerinte az a legfontosabb, hogy a művész létrehozzon egy sajátos világot, mert amelyben élünk, nem az, amelyben élnünk kellene. Az általa alkotott magasabb szintű, teljesebb világ, számára ugyanolyan valóságos, mint a hétköznapi. Van benne ugyanakkor misztikum, hangulat, titokzatosság, de nem nyomasztó, nem kelt az emberekben borús gondolatotokat. Boldogságot sugall.
A portréfilm magyar nyelvű, mivel az alkotó tökéletesen beszéli a magyar nyelvet.
Miroslav Jovancic kiállításmegnyitókon, koncerteken és munka közben vall magáról, a művészetéről és ars poeticájáról.
Rendezõ: Fejős Csilla
Miroslav Jovancic
| gyártó: CINEMA FILMMŰHELY |
| producer: CINEMA FILMMŰHELY |
|
támogató: Tartományi Művelődési Titkárság, Újvidék |
"A Raichle-palota"
idõtartam: 32 perc, DV, a készítés éve: 2011.
Rövid tartalom: A Szabadkai Városháza után a szecesszió mûremekét a szabadkai Raichle-palotát - napjainkban a Képzõmûvészeti Találkozó kapott benne helyet- mutatjuk be építészeti, történeti, mûvészettörténeti, társadalmi stb.szempontból. A tervezõ Raichle Ferenc álmoknak, látomásoknak a materializálódását tette lehetõvé a „szecesszió csodájának” életre hívása révén, mintegy bizonyítva a jó és a rossz egyensúlyának meglétét Szabadkán, amely a paraszti földhözragadtság és az európai szárnyalás között vergõdött.
Rendezõ: Fejõs Csilla
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY |
| producer: CINEMA FILMMÛHELY |
|
támogató: Szekeres László Alapítvány link: A Raichle-palota |
"A szabadkai Városháza"
idõtartam: 27 perc, DV, a készítés éve: 2010.
Rövid tartalom:
Az építészet az õrzést, a megtartást, a várakozást célozza meg. A nyelv mellett identitásunk kútfõje. Soroztunkban ránk köszönnek Vajdaság jellegzetes épületei, elsõként a Szabadkai Városháza. A szabadkaiak nyíltan vállalják a Városháza iránt érzett szerelmüket: a szecesszió és az európai rendû építészek és iparosok nagy ihletének legmarkánsabb példáját ebben a városban a századforduló idejébõl.
Rendezõ: Fejõs Csilla
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY |
| producer: CINEMA FILMMÛHELY |
|
támogató: Szekeres László Alapítvány link: A szabadkai Városháza |
"Sok mindent ki kő bírni"
idõtartam: 27 perc, HDV, a készítés éve: 2010.
Rövid tartalom: Filmünk egy kicsi, zárt világban játszódik, a tanyavilágban, amely csupán két sor házból áll. Akiket bemutatunk, egyszerû emberek, szerény körülmények között élnek, ahogyan elõdeik is. Õk még ûzik az õsi mesterségeket, õrzik a hagyományokat. Itt él a libatenyésztõ, és a juhász. Ebben az egyszerû, egyhangú világban mintha megállt volna idõ, valamikor hosszú évtizedekkel ezelõtt. De csak mintha megállt volna. Látszólag. Az igazság azonban az, hogy ha jobban szétnézünk, az idõ itt is rohan. A pusztulás és rombolás felé. Az egész emberiséget érintõ problémák, a globális felmelegedés, a környezetszennyezés, Földünk haldoklásának híre ide is eljutott. És ez a pici, zárt közösség érti, érzi a dolgok súlyát. A maga egyszerû módján mindenki próbál tenni valamit, valami jót, ami talán megmentheti világunkat. Próbálnak összhangban élni a természettel, nem pedig élõsködni rajta. Igyekeznek sértetlenül továbbadni õseink hagyatékát, hogy az eljövendõ nemzedék is megismerhesse világunkat.
Munkánk a kisember jelentõségét kívánja bemutatni a hatalmak és óriásvállalatok korában, hiszen – ahogy a mondás is szól – „a sakkjátszma után a vezért is ugyanoda teszik vissza, ahová a gyalogost”.
Rendezõ: Csubrilo Zoltán
Operatõr: Csubrilo Zoltán
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Art Pictures Film Production
támogató: Szülõföld Alap, Magyarkanizsai Önkormányzat
link: Sok mindent ki kõ bírni
"Oszt akkó indulunk …"
idõtartam: 14 perc, HDV, a készítés éve: 2010.
Rövid tartalom: Még mindig akadnak olyanok, akik õseik örökségeként, már-már kihalóban lévõ mesterséggel keresik a kenyerüket. Õk még tisztelik és ápolják szokásaikat, hagyományaikat, õrzik a letûnt korok varázsát. Az okok eltérõek lehetnek… egy megörökölt nyáj, vagy talán apáról fiúra szállt mesterség, esetleg anyagi biztonságot jelentõ szakma. Filmünk fõszereplõje egy egyszerû, hétköznapi ember, aki a természethez alkalmazkodva, õsei útján járva keresi kenyerét, éli mindennapjait.
Munkánk betekintést nyújt a tanyavilág varázslatos világába, a juhászmesterség szépségeibe és nehézségeibe. Miközben peregnek filmkockák, kicsit visszautazunk az idõben, élvezzük a szabadság érzését – mint amikor még nem voltunk a fogyasztói társadalom rabjai. Ez csupán egy nap az egyszerû hétköznapok végtelen sorából.... de azon túl emlékeket idéz dédanyáink és dédapáink korából.... amikor még mindenki így élt.
Rendezõ: Csubrilo Zoltán
Operatõr: Csubrilo Zoltán
Szaktanácsadó: Tari János
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY
producer: CINEMA FILMMÛHELY
támogató: Emlékmû3-Irány észak! Néprajzi filmmûhely
link: Oszt akkó indulunk...
"A Csodakút"
Rövid leírás:
Természeti és szellemi kincseink egy-egy kézzelfogható példáját mutatjuk be ebben a 9 perces lírai dokumentumfilmben. Történetünket mesebeli képekkel próbáljuk megfogalmazni, ugyanis megfoghatatlan titok és erõ lappang a Csodakút környékén. Maga a táj és az élõvilág sugall egy sajátos rítust. Ezeket az élményeket írtuk filmre.
A film mozzanatai:
- régi képek
- a Csodakút és a körülötte lévõ élõvilág
- a cigánylány megelevenedett alakja , amely egyszer volt, hol nem volt, testet ölt a Népkert tündéri szobrában.
- a Barátok kútja (az egyik utolsó), még ma is mûködõ kút amely egykor három vályúból állt.
- a vasútállomás a régi sinekkel, amely mentén egykor bevezették a vizet a Gyógyfürdõbe.
- a park és a benne lévõ 100 éves fürdõ épülete, elõtte a fájós lábú cigánylány szobrával
- az új Gyógyfürdõ épülete a medencékkel
- a Járás (füves pusztaság) Magyarkanizsa és Palics között a közepén a Csodakút által teremtett tóval és a körülötte lévõ gyógyító sárral.
A film szövegét részletek képezik kortárs írók, költõk idevágó mûveibõl (Koncz István, Tolnai Ottó,...).
Forgatókönyv: Fejõs Csilla
Rendezõ: Iván Attila
Operatõr: Csubrilo Zoltán, Iván Attila
Vágó: Csendír Viktor
Narrátor: Bicskei István
Zeneszerzõ: Szelevényi Ákos
Szereplõ: Elor Emina
Jelmeztervező/kivitelezõ: Pešic Aleksandra
Fordítás: Czérna Ágnes, Draginja Ramadanski
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
támogató: Szülőföld Alap, Magyarország
link:
"A szülőföld színpompája (Dokumentumfilm Faragó Endre festőművészről)"
Rövid leírás:
Ez a 27 perces dokumentumfilm emléket állít az egykor szélesebb régióban is ismert képzõmûvésznek, aki festészetében és formatervezésében európai kvalitásokat kutatott fel, miközben egész képzõmûvészeti világát egyfajta alföldi jelleg hatotta át.
Faragó Endre egy Orom melletti tanyán született 1929.október 15-én, de hamarosan Szabadkára kerül. Annak ellenére, hogy falun cseperedett fel, inkább a városhoz vonzódik.Nagy hatással van rá Milan Konjoviæ aki azt vallja, hogy mindig “az élet napsütötte oldalán jár”. Faragó Endre sajátos úton indult el. Ðorðe Joviæ képzõmûvészeti kritikus írja róla: „Faragóra jellemzõ, hogy változatlanul hûséges a vidékhez, ahonnan elindult, függetlenül attól, hogy elhagyva a falut, teljesen elfogadta a várost. Személyi élményeiken átszûrve érzékeltetik vásznaikon a búzatengerben is koplalók keserûségét, a városi szegénység szorongásait, a természet szeszélyeit. Az érzékeny, csendes festõ mosoly mögé rejtette a benne zajló drámát, ám festményein ott érezzük a tompa zajt, a feszültséget, a szorongást. Festményein vajdasági tájat, embereket ábrázolt sajátos misztikus látásmóddal. Jellegzetes kombinált technikát alkalmazott: képein festék- és pasztelrétegekkel borított kollázsok, gyûrõdések, ragasztások jelennek meg. A festészet és grafika mellett faliszõnyegtervezéssel is foglalkozott. Jelmondata „a modern bútor, modern faliszõnyeget követel” volt.
A filmben megszólal a mûvész özvegye Csepella Borbála, a szabadkai Városi Múzeum mûvészettörténésze Ninkovné Kovacsev Olga, illetve Tolnai Ottó Kossuth-díjas költõ, író akik által jobban megismerhetjük ezt az egykor szélesebb régióban is ismert képzõmûvészt.
Közremûködött:
Csepella Borbála
Ninkovné Kovacsev Olga
Tolnai Ottó
Rendezõ: Iván Attila
Operatõr: Csendír Viktor
Vágó: Csubrilo Zoltán
Szaktanácsadó: Bicskei Zoltán
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
Támogató:Szekeres László Alapítvány, Szabadka
Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal
link:
http://www.youtube.com/watch?v=4qh_xLkkkH0
"Gettó sor"
Rövid leírás:
Magyarkanizsa furcsa, magányos alakjait mûvészeink már régen felfedezték maguknak. A világhírû táncmûvész Nagy József vagy Tolnai Ottó, író, költõ is bõven merít e kisváros atmoszférájából, figuráiból. Ez a dokumentumfilm is egy olyan személyt szeretne bemutatni, aki a város életének fontos szereplõje, igazi különce. Különcsége kisebbségi létébõl is fakad.
Lukács idõs roma zenész, akinek vékony, törékeny alakja gyakran feltûnik a különbözõ kávézókban, kocsmákban vagy éppen az utcán. A városkép része. Elengedhetetlen társa a hangszere, a prímtambura, amit mindig magával visz. Szívesen játszik mindenkinek. Nemcsak pénzért. A keze nyomán megszólaló autentikus cigányzene mosolyt csal az emberek arcára, neki pedig az igen szerény megélhetést biztosítja.
A filmben vall életérõl, családjáról, nehézségeirõl, a zene iránti szeretetérõl, és a kamera követi õt mindennapi tevékenysége során is.
A másik jelentõs alakja a filmnek, Lukács unokája, akinek ugyancsak a zene a mindene, de ez a zene már nem a nagyapa hagyományos muzsikája. Õt inkább a rap, a hip-hop világa vonzza. A legnagyobb álma, hogy Majkával énekelhessen együtt. Mindent megtenne a sikerért, jelentkezett is az egyik televízió tehetségkutató versenyére is.
Hogyan fér meg egymás mellett ez a két stílus, e két generáció, elmozdultak-e a hagyományos roma értékek, a film erre is keresi a választ. Továbbá arra is, hogyan lehetséges az élet a létminimum alatt a romák számára, milyen kitörési, felemelkedési lehetõségeik vannak egy ilyen kisvárosban, Szerbia északi részén.
Rendezõ/operatõr:
Csubrilo Zoltán
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
támogató: Szülõföld Alap, Magyarország
link:
"Torkolattüzek"-Portré Id. Novák Mihály festőművészről és az Ómoravicai Művésztelep
Rövid leírás:
Filmünkben Id. Novák Mihály munkásságát és a személyiségétõl elválaszthatatlan Ómoravicai Mûvésztelep munkáját mutatjuk be. Torok Sándor a következõket írja: „Novák Mihály, mint genius loci-tisztes órásmester, lelkes mûgyûjtõ és ambiciózus amatõr festõ…fáradhatatlan szervezõi munkájának, töretlen optimizmusának, erõs hitének és konok kitartásának köszönhetõen…biztosítani tudta az elmúlt harmincvalahány esztendõn át a 9+1 csoport fennmaradását, gyarapodását és nemzetközivé terebélyesedését. Szûkös idõben, szélben-viharban megõrizni a kultúra lángját, nem csekély dolog.” A festõi tevékenység, mivel alapvetõen vizuális jeleket hoz létre, a filmen is közel az „eredeti” hatást éri el, tükrözése legalábbis megbízható információkkal kecsegtet a nézõ számára. Dokumentumfilmünk képes úgy láttatni az autonóm alkotót és a mûvésztelep alkotóit, akiknek a mûvészete a külvilág tudatában kevésbé kapcsolódik össze, mint ugyanannak az egyszerre valós és virtuális törzsnek a papjait, akiknek alakja maga is mûvészi jellé lesz a következõ nemzedékek számára. A mûvészetnek a legarchaikusabb (földhöz, vérségi kötelékekhez kapcsolódó, közösségi, zárt stb.) és legmodernebb (individuális, kozmopolita, reflexív, multimediális, nyitott stb.) dimenziói egyszerre jelentkeznek ebben a közegben, és az elkészült alkotás alapján is érzékelhetõ, hogy a filmnek mint médiumnak milyen kitûnõ adottságai vannak ahhoz, hogy ennek a „kisvilágnak” ez az unikális kettõssége inspiratív erõvel mutatkozhasson meg a nagyvilág számára is.
Forgatókönyvíró, szerkesztõ: Fejõs Csilla
Operatõr, vágó: Iván Attila
Rendezõ: Fejõs Csilla
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
Támogató:Szekeres László Alapítvány, Szabadka
link: Torkolattüzek
"Agyag (Művészek a bácskai agyagmezőkön)"
Rövid leírás:
Filmünk témájában konkrét tájrészrõl van szó, a bácskai agyagmezõkrõl. E térségben található gyógyító agyag, sár és tér, az õt körülvevõ több ezer éves kunhalmokkal egyetemben, az elfeledett szakrális földrajz része. Az említett elemekkel való találkozás, bajvívás, birkózás, megmártózás és egyéb kapcsolatok merülnek fel a filmben, a világban is jól ismert bácskai mûvészek tolmácsolásában.
Forgatókönyv, szerkesztõ: Fejõs Csilla
operatõr, vágó: Iván Attila
rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila
szereplõk: NAGY JÓZSEF, BICSKEI ISTVÁN, URBÁN ANDRÁS, ÓZSVÁR PÉTER
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
link: Agyag
"Monda vagy valóság?"
Vannak-e alagutak Magyarkanizsa alatt?
idõtartam: 67 perc, DVCam, a készítés éve: 2008.
Tartalom:
A város alatt húzódó alagútrendszer évszázadok óta izgatta a helybeliek fantáziáját. Ez az apáról fiúra szálló, már-már helyi legendává nõtt „szóbeszéd” közös kinccsé, közös titokká tette az alagutak mondáját. Történelmi bizonyítékaink e föld alatti rendszerrõl igencsak elenyészõek, ám a kanizsaiak váltig állítják, bizony, vannak alagutak a mai belváros alatt. Ezt rengeteg eset bizonyítja. A szájhagyomány szerint a város bizonyos pontjain vannak lejárók az alagutakhoz, ám ezeket nem olyan könnyû megtalálni. Egyrészt mert folyamatosan változik a belváros, építkezések, átépítések folynak, másrészt a közösségi emlékezet nem õrzött meg pontos földrajzi adatokat, információkat. Filmünkben olyan kanizsai lakosokat kérdezünk a kanizsai alagutakról, akik vagy munkájuk során tudtak meg többet errõl, vagy felmenõiktól hallottak történeteket, és értékes adatokkal, adalékokkal szolgáltak. S az, hogy mennyien, fõként az idõsebbek, tudnak az alagutakról, mindenképpen azt támasztja alá, hogy ha a történelem, a történelmi források nem is nyújtanak fogódzót, a szájhagyomány és a kis közösség emlékezete élteti a történelmet. Az egyéni történetek sokaságából, tarkaságából érdekes adatokra, dolgokra derül fény, és talán egy kicsivel közelebb kerülünk a történelemhez, annak is ahhoz a darabkájához, ami ezen a kis tájon zajlott, és aminek mi is a részei vagyunk.
rendezõ: Csubrilo Zoltán, Nadrljanski Tornai Erika
operatõr: Csubrilo Zoltán
vágó: Csubrilo Zoltán
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
link:
http://www.youtube.com/watch?v=b41gxAYAEaI&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=50
"A mese ereje"
idõtartam: 33 perc, DVCam, a készítés éve: 2008.
Rövid leírás:
Raffai Judit néprajzkutatót a Vajdaságban ismerõsei mesemondó embernek szólítják, tarsolyában olyan meséket hordoz, amelyek mindannyiunk kincsét jelentik. Az õ segítségével azokról az emberekrõl is szólunk, akik hagyományainkat megõrizték, tehetségükkel kiemelkedtek az átlagból. Nem vitás, Juditnak szívügye a népmesegyûjtés, és fontosnak tudja azt is, hogy a falvak hagyományos értékei tudatosuljanak, megmaradjanak.
affai Judit úgy érzi, talán nem lett volna népmesekutató, ha nem ismerkedik meg egy olyan idõs emberrel, aki népmeséivel lenyûgözte a hallgatóságát. Budapesten, a Néprajz Tanszéken pedig megismerte az egyéniségkutató iskola lényegét. Azt, hogy a mesemondónak nem elég csak a tudását felgyûjteni, az egyéniségét sem szabad elhanyagolni.
Forgatókönyvíró, Szerkesztõ: Fejõs Csilla
Operatõr, Vágó: Iván Attila
Rendezõ: Fejõs Csilla
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
Támogató:Szekeres László Alapítvány, Szabadka
link:
http://www.youtube.com/watch?v=volXsEUsdeM&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=6
"Mindennapi kenyerünk"
idõtartam: 17 perc, DVCam, a készítés éve: 2008.
Rövid leírás:
Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma ? hangzik a Miatyánk sora. Mára a kérés, a könyörgés kézzelfogható jellege elhalványult, hiszen bárhol, bármikor hozzájuthatunk bármilyen péksüteményhez. Mindennapi kenyerünk, amely az emberiség egyik legnagyobb kultúrkörrel rendelkezõ szimbóluma, sokat vesztett jelentõségébõl, tiszteletébõl.Vajon milyen volt és hogyan készült régen az igazi cipó? Milyen a mai kenyér, s miben lett más? Milyen tapasztalati vagy viselkedési forma húzódik meg a kenyértörés motívuma mögött? Kire mondjuk, hogy nincs sütnivalója? Ezekre a kérdésekre ad a választ filmünk, amely a legõsibb, az otthoni, családi kenyérsütés fortélyait, jelentõségét, szertartásosságát kutatja fel egy falusi idõs néni segítségével.Szeretnénk bemutatni a hagyományos kenyérkészítési módozatokat, eszközöket is, és azt, ahogy ma készül mindennapi kenyerünk. Érdekes látni a különbséget. Ahogyan azt is, mit jelentett egykor az egy falat kenyér és mit jelent ma.
Rendezõ: Iván Attila
Operatõr: Csubrilo Zoltán
Vágó: Csendír ViktorRiporter: Tornai Erika
Szaktanácsadó: Kis-Iván Anna
Fordító (szerb): Draginja Ramadanski
Fordító (angol): Biserka Pavlov
Zene: Juhász zenekar
Szereplõk: Apró Gáspár, Gazsó Tibor, Túrú Károly, Varga Viola
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
| producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Tartományi Oktatási és Mûvelõdési Titkárság, Újvidék |
link:
http://www.youtube.com/watch?v=ovPy2-sk3GE&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=36
"Testté lett alázat"
idõtartam: 17 perc, DVCam, a készítés éve: 2008.
Rövid leírás:
Ez a szituációs dokumentumfilm Nagy József világhírû színházi rendezõ munkamódszerét mutatja be a kezdetektõl (próbák) a befejezésig (bemutató). 2008 nyarán, otthon (Magyarkanizsán) készítette el az új darabját, Sho-bo-gen-zo /Az igazlátás ösvényei/ címmel. Ez a mû Dogen, XIII. századi zen mester fõmûve alapján készült. A darab az összes teremtmény idejének egybehangolásáról, az Igaz Harmónia utáni vágyról szól, az idõket sûrítõ pillanat igazságának próbatételérõl, mégpedig a rögtönzés analóg eszköztárával. Ennek a darabnak a világbemutatója is Magyarkanizsán volt, szeptember 11-én, a Mûvészetek Házában.Nagy József alázatossága a bácskai agyagmezõkbõl táplálkozik és a végtelen égbolt felé nyújtózkodik. Ez a magatartás jellemzõ rá a próbateremben és a színpadon is. A próbákon munka közben sokszor hosszú idõre a hangját sem hallani. Mégis, egyfajta láthatatlan kisugárzással, szellemi jelenléttel õ irányít és õ vezet. Sosem tesz erõszakot táncosain, nem hatalmi szóval rendezi színészeit. A koreográfiákban úgy fõszereplõ, hogy eggyéolvad partnereivel. Sokszor szándékosan a háttérben marad, hogy társait helyezhesse elõtérbe. Nagy József ebben a darabban elsõsorban mozdulatban képekben gondolkodik.Testével gondolkodik. Alázat, szelídség, képiség, test és csak ezután a ráció - ez az az út, amely az õ színházát megteremti. Nagy József azon, kevés alkotók közé tartozik, aki valóban a teljesség õsi gyökerei felé mozdul el. Minden egyes elõadása egyetemes távlatokat nyit.Ez a film a kortárs magyar mûvészet egyik legkiválóbb alkotójának mûhelyitkaiba avatja be a nézõt.
Rendezõ: Iván Attila
Szaktanácsadó: Bicskei Zoltán
Szerkesztõ, riporter: Fejõs Csilla
Operatõr: Csubrilo Zoltán, Iván Attila
Hangfelvevõ: ifj. Apczi Jenõ
Vágó: Csendír Viktor
Zeneszerzõ: Szelevényi Ákos
Idézet: Várszegi Tibor
Fordítás: Czérna Ágnes, Draginja Ramadanski
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
támogató: Szülõföld Alap, Magyarország
link:
http://www.youtube.com/watch?v=sxvbhoo9ijI&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=35
"Jó bort mindenkinek!"
(A homoki bor élvezete)
idõtartam: 25 perc, DVCam, a készítés éve: 2008.
Rövid leírás:
Mindenütt más, jellegzetes bor terem. Más az íze, zamata, illata, összetétele.
A jó bornak nem kell cégér c. filmünkben azt szeretnénk megtudni,
hogy a SZABADKAI-HORGOSI homokvidéken (Délvidék) hány színû és ízû bor van.
Ez a homokvidék igazi kultúrtáj, jellegzetes arculatát az emberi tevékenységnek köszönheti. Szûkebb pátriánk szõlészeti gyökerei több mint 500 éves múltra tekintenek vissza.
A homoki szõlõk különbözõ idõben érnek, ezért szeptembertõl október közepéig tart a SZÜRET. Rögzítettünk egy tradíciókra épülõ szüretet, amikor a szõlõsgazdák hagyományos módon dolgozzák fel a szõlõt a portájukon.
Meglátogattuk a Palicson életre hívott SZÜRETI NAPOKAT, ahol mulatsággal ülik meg a bõséges termés felett érzett örömöt.
Megtudhattuk, hogy hogyan vélekedik egy Mûvész (grafikus, színész, filmrendezõ) a bor filozófiájáról.
Ellátogattunk a homoki borokra vágyók Mekkájába, a hajdújárási BORKASTÉLYBA.
Bepillantottunk a Borkastély nyári MÛVÉSZTELEPÉNEK életébe is.
A borkészítõ emberben a szív szeretetét kell hangsúlyozni, vagyis annak az emberi munkának az erejét és teremtõ mûvészeti hatását, amelynek végeredménye az ital.
Rendezõ: Iván Attila
Szerkesztõ, riporter: Fejõs Csilla
Operatõr: Csubrilo Zoltán
Hangfelvevõ: ifj. Apczi Jenõ
Forgatókönyv: Csubriló Éva
Vágó: Csendír Viktor
Zeneszerzõ: Dobó László
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
támogató: Szülõföld Alap, Magyarország
link:
http://www.youtube.com/watch?v=ehQV9kGwztk&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=2
"Kertünk Istennel határos"
Részletek Gozsdu Elek és Weisz Anna levelezésébõl 1906-1915
Rövid leírás:
2001-ben adta közzé a Kortárs Kiadó a bánáti születésû író Gozsdu Elek és Weisz Anna levelezését Kertünk Istennel határos címen. A több mint nyolcvan éve zárolt leveleket csak 2000-ben bonthatták fel az író és Weisz Anna kérésére.A levelek külön-külön is olvashatóak, kisebb idõkeretbe is foglalhatóak, ám a történet egészében találjuk meg a két ember valódi lényének kisugárzását. Mi erre természetesen nem vállakozhatunk, egy kisebb részlet és a téli képek erejével szeretnénk közelségbe hozni a könyvet, a levelezést és a két ember lényét.
Közremûködött:
Bánszki Anna
Ripcó László
Zene:
Atyimcsev Judit (zongora)
Szécsényi Hilda (cselló)
Rendezte:
Csubrilo Zoltán
Nadrljanski Tornai Erika
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
Támogató:Szekeres László Alapítvány, Szabadka
link:
http://www.youtube.com/watch?v=ulgc5bd343M&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=29
"Az 1848-as magyar szabadságharc emlékei a Délvidéken"
Rövid leírás:
A 29 perc hosszúságú film anyaga három egymástól jól elkülöníthetõ, de szervesen egybetartozó, egészet alkotó témakörbõl áll:
1., A bácskai-bánáti hadi események kronológiájának, helyszíneinek-körülményeinek bemutatása (ütközetek, csaták, ostromok, megtorlások méltatása).
2., A délvidéki illetõségû illetve az itt született aradi vértanúk (az eleméri Kiss Ernõ, a Nagybecskereken született Lázár Vilmos és a törökbecsei Leiningen-Westerburg Károly) és a harcokban kitûnt egyéb ismert személyek (pl: Rózsa Sándor) , szûk pátriánk hõseinek a bemutatása, életútjuk, szülõvárosaik láttatása (pl: Zenta, Zombor, Nagybecskerek, Magyarittabé, Szenttamás ...).
3., Mûvelõdéstörténeti anzix: A '48-as szabadságharcal kapcsolatos igen gyakran hányattatott sorsú emlékmûvek, sírok, kegyhelyek, köztéri szobrok, egyéb mûalkotások és az ide vonatkozó, múzeumi anyagok, gyûjtemények megörökítése
(pl: Bácskossuthfalva Kossuth szobrának kálváriája).
rendezõ: : Iván Attila
operatõr: Csubriló Zoltán
vágó: Csendír Viktor
riporter: Tornai Erika
forgatókönyvíró: Pósa Károly
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
támogató:Szekeres László Alapítvány, Szabadka
Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság
link:
http://www.youtube.com/watch?v=Gv7kk7IvPiI&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=4
"Még oda nem ér az idő..."
 |
|
idõtartam: 25 perc DV a készítés éve: 2008.
|
|
Rövid leírás: |
|
A film főszereplője Ilonka néni, aki a város (Magyarkanizsa) határán lévő tanyavilágban él. A helybéliek egymás között csak úgy emlegetik a helyet: Szúnyogfalu. A naponta oda-vissza közlekedő sínbusz utasai két sor házat láthatnak csupán. Legtöbben, amikor elsuhannak mellette, rácsodálkoznak, hogy ott van valami, hogy ott élnek emberek, távol az autók és a város zajától. Itt ez a kis világ, amelyben mintha még az idő is megállt volna, bár teljes mértékben állíthatom, hogy meg is állt.
|
|
A 2007-2008-as Dunaversitas mesterműhely filmje
|
| rendező: Csubriló Zoltán |
| operatőr: CSUBRILÓ ZOLTÁN |
| zene: |
| gyártó: |
|
producer: link: http://www.youtube.com/watch?v=IA5wWzaYYOE&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=27 |
(2008) 
"Kell ma a csönd"
 |
|
időtartam: 9 perc hang: CH1 a készítés éve: 2007.
|
|
Rövid leírás: |
|
Ma, amikor mindent hallani akarunk, amikor hangunk elveszik a zajban, ma, amikor nem halljuk és nem értjük egymást. Mindig kellett a csend, de most nagyon. A ma embere mindig másnak beszél. Elfelejt önmagára figyelni. A csendben találkozhatunk önmagunkkal és találkozhatunk Istennel. Mindkettõt oly nehéz elérni. Ritka az a pillanat, amikor egyedül lehetünk, bár irtózunk is a magánytól. A csendben hallani a szót, érezni a gondolat lüktetését, és látni a világot a maga teljességében. Mert a csönd nem sivatag, nem hangtalanság. Akár egy mezõ, amely maga a csönd, mégis ezernyi, milliónyi rezgés, mozgás, szárnycsapás, mozdulat él benne percrõl percre. Nagyon kell ma a tér. Életünket falak, épületek között éljük. Látóterünk folyton akadályokba ütközik, fölfelé pedig igen ritkán tekintünk. Ahol az ég egybemosódik a tájjal, ott szemünk elnyeli a távolságot, és beleszédülünk a határtalanságba. A föld felett elrepülõ madarak szárnysusogása is betöltheti a teret, és megállíthatja az idõt egy percre. A mezõ megannyi virágja, fûcsomója is annak a tökéletesen megalkotott rendnek a töredéke, ami minket is körülvesz. S ha egyszer közel kerülünk a végtelen, idõtlen létélményhez, talán akkor vagyunk a legközelebb emberhez és Istenhez. Talán akkor a legkevésbé magányos az ember, amikor egyedül van. |
| rendező: Tornai Erika és Csubriló Zoltán |
| operatőr: CSUBRILÓ ZOLTÁN |
| zene: ASZTALOS ALFRÉD |
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
| producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
(2007)
"Ameddig bírok, addig dolgozok"
 |
|
- portréfilm Major József kõfaragó mesterrõl / 20 perc /
|
|
Rövid leírás: |
| Major József kõfaragó mester bemutatja mindazokat a régi és uj kõfaragási technikákat amivel a kõfaragók dolgoznak, dolgoztak. |
| rendezõ: Tornai Erika és Csubriló Zoltán |
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa link: http://www.youtube.com/watch?v=h2mm3XVsxTU&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=26 |
(2007)
" Víz - tükör - kép "
 |
|
- portréfilm Bödõ Bálint bácsiról / 24 perc /
|
|
Rövid leírás: |
|
Kanizsainak lenni annyit jelent, Tisza-partinak lenni. Évezredek során öltött alakot és formát a tiszai lét, a víz és a part, a folyó és a település titkos, homályos,valóságos és mitikus kapcsolata. Így vált a Tisza a partján élõk lételemévé, nélkülözhetetlen közegévé. A kanizsai Bödõ Bálint bácsi egyike azoknak, akik a legtöbbet mesélhetnek a Tiszáról. |
| rendezõ: Tornai Erika és Csubriló Zoltán |
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa link: http://www.youtube.com/watch?v=Sbj0SNXI5Cs&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=56 |
( 2007 )
" Ki vagy mi voltam "
 |
|
- portréfilm idõtartam: 20 perc hang: CH1 a készítés éve: 2007.
|
|
Rövid leírás: |
|
Kari 27 éves átlagos családból származó vajdasági fiú. Szüleinek (a magyar apa és a német-szerb anya) egyedüli gyermeke. Kb. 20 éves korától heroinfüggõ. 2 éve sikertelenül próbálkozik megszabadulni függõségétõl. Utolsó esélyként éli meg a közösségbe lépését - tudjuk meg az édesapjától aki visszavárja fiát és elmeséli az eddig történteket, fia tönkrement életét. Az apa elmeséli, hogy Kari akivel egy válalatban dolgoztak (sokszor ugyanazon a munkán) az utóbbi idõben már nem volt képes a legegyszerûbb munkák elvégzésére sem.. Majd otthon maradt, elzárva a külvilágtól, és szüleivel együtt szenvedték végig ezt a 3 hónapos idõszakot, amikor a fizikai elvonás súlyos fájdalmakat okoz a leszokni próbáló egyénnek. Utánna õ maga határozott úgy, hogy bevonul a közösségbe. A filmben szeretném bemutatni, miként tud a közösség olyan légkört teremteni, hogy az ide bejelentkezõ fiatalok az életükkel megbékélhessenek. Ebben fontos az eszmények kiemelése, önmaguk és mások tisztelete. Az élet apró, kicsinyke, de fontos rezzdüléseit, eseményeit szeretném e közegben rögzíteni. A film végén a kiválasztott személy, Kari, találkozik a szüleivel akik meglátogatják a közösségben és hisznek a felépülésében, gyógyulásában. |
| rendezõ: : Iván Attila |
| forgatókönyv: Iván Attila |
|
operatõr: ifj. Apczi Jenõ, Iván Attila |
| vágó: Iván Attila |
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
| producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Dunaversitas, Budapest |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=s5zlIchG8yI&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=59 |
( 2007 )
" A MAESTRO " /Dan Reisinger Magyarkanizsán/
 |
|
- portréfilm idõtartam: 34 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2007.
|
|
Rövid leírás: |
|
Dan Reisinger formatervezõ, grafikus, festõ vezetõ helyet foglal el a világranglistán. Termékeny mûvész, széles skálán dolgozik és az izraeli formatervezés úttörõje.Nos Õ barátainak csak Iván, a kanizsai születésû mûvész aki 1949-ben Izraelbe költözött.A közelmúltba szülõvárosába Magyarkanizsára látogatott.Vissza kell menni a szülõföldre ahol a titkok birodalmába beavattak.Vissza a gyermek és ifjúkor porondjaira, vissza a Tisza-parthoz, ahol víz neszez, vissza a park ékeskedõ fáihoz, a virágok ragyogó színekben táncolnak.Való igaz, nincs vége a nyárnak.Nincsen széle a létezésnek, mindannyian a szíve közepébe égünk.Ha a belsõ otthont megtalálva építkezni tudsz belõle, akkor nyugodtan szembenézhetsz a világgal, bárhová is veted a tekinteted. Dan Reisinger egyébként a varázslatos találkozások mestere gyermekkora és ifjú éveinek szinterén olyan városrészeket járhattunk be vele amelyek csak az õ intésére nyíltak meg. Dan Reisinger ma Tel-Avivi stúdiójában és Cesarei otthonában dolgozik.Amikor legutójára szülõvárosában Magyarkanizsán járt, elsõ alkalommal rendezett plakát kiállítást. |
| rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila |
| forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla |
|
operatõr: Iván Attila |
| vágó: Iván Attila |
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
| producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Tartományi Oktatási és Mûvelõdési Titkárság, Újvidék |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=wFop6zosZWA&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=13 A film szerb felirattal/film sa srpskim titlovima: http://www.youtube.com/watch?v=l__KGHTa_ZY&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=11 A film angol felirattal/film with English subtitle: http://www.youtube.com/watch?v=umn-y2idF7s&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=12 |
( 2007 )
"Szép dallamok (Kurina Kornél portré)"
 |
|
- idõtartam: 20 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2007.
|
|
Rövid leírás: |
|
Portréfilm Kurina Kornél jazz zenészrõl. |
| rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila |
| forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla |
|
operatõr: Iván Attila |
| vágó: Iván Attila |
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
| producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=BhL5Q9Oh3M4&feature=share&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc |
( 2007)
" A bánáti fényképészet története"
 |
|
- idõtartam: 28 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2007.
|
|
Rövid leírás: |
|
A régi fényképek üzenete a francia szociológus, Bourdieu szavaival fejezhetõ ki legjobban: „Ebben a társadalomban, melyet lázba ejt a becsület, a tisztesség és a tiszteletreméltóság érzése, ebben a zárt világban, ahol minden percben és menthetetlenül magunkon érezzük a többiek pillantását, fontos, hogy a másiknak önmagunk legtisztesebb, legméltóbb képét nyújtsuk át.A szereplõ a nézõnek tiszteletet ad, udvarias, konvencionális, szabályozott aktussal és azt kéri tõle, hogy ugyanazon konvencióknak és normáknak engedelmeskedjék.” |
| rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila |
| forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla |
|
operatõr: Iván Attila |
| vágó: Iván Attila |
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
| producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=4dRHlWRqTNc&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=7 |
( 2007 )
" A vajdasági Giuiletta Masina " Erdélyi G. Hermina portré
 |
|
- idõtartam: 27 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2007.
|
|
Rövid leírás: |
|
Erdélyi G. Hermina Szabadkán született. 1995-ben diplomált Újvidéken. Sok színháznál, csoportnál kereste kenyerét Újvidéken, Budapesten, Belgrádban és Krakkóban is. 1998-ban megállapodott Szabadkán, és a Népszínház Magyat Társulatához szerzõdik, de rendszeresen játszik a Kosztolányi Dezsõ Színház, a szabadkai Gyermekszínház, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház elõadásaiban valamint Urbán András Társulatában is. |
| rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila |
| forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla |
|
operatõr: Iván Attila |
| vágó: Iván Attila |
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
| producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=6mEy0lNWudg&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=39 |
( 2007 )
" A szép Tisza és más "
 |
|
idõtartam: 8'55'' hang: CH1, 2006.
|
|
Rövid leírás: |
|
A mindent behálózó vérérként kanyargó Tisza évszázados mesék, mondák, történetek alanya. A film a Tisza jellegzetes természetrajza mellett annak szellemi területekre való kisugárzását is bemutatja, érzékivé téve a filmnyelv számára folyónk "szellemét" is. A folyó, mint a változó idõ foglalata jelenik meg az Alföld síkságának mozdulatlan, az Örök idejét sugalló idõtlen keretében. A XX. századi nagy mûvészeknek is állandó témája volt és ma is a Tisza, különösen sokat foglalkoztak vele Magyarkanizsa, Zenta körzetében. Filmünk ezeknek az alkotóknak a mûveire támaszkodva hoz létre egy egyedi vizuálitással megfogalmazott esszét, amelyben a Mûvészet és a Tisza kapcsolódik szerves egésszé. Csak a Tiszavirágzás páratlan költõi jelensége, az irodalomtól kezdve a képzõmûvészetig, számtalan mûben megörökítettett. Nemrégen került megrendezésre a Hangverseny a vízen címû esemény, amely maga is a víz és a költészet közvetlen összekapcsolására törekedett. Filmünk ennek a kivételes szépségû történésnek a vázára épülve kapcsolja maga köré a többi mûvészeti ág megnyilatkozásait. Talán nem véletlen, hogy éppen itt, ahol a leghangosabb zizegéssel virágzik a Tisza, Magyarkanizsán, született meg az elmúlt évtizedekben a Tiszavirág költészet. Koncz István és Tolnai Ottó verseiben, esszéiben, Dobó Tihamér nagy japán rajzolókat idézõ grafikáiban. A film, a mûvészek belsõ élmény és látomásos képi-hangi világát összeköti a természet lírai megközelítésével. |
| rendezõ: Iván Attila |
| forgatókönyvíró: Bicskei Zoltán |
| narrátor: Bicskei István
zene: Mezei Kinga, Kovács Ferenc, Benkõ Róbert, Olivier Messianen, Arvo Part, SYNERGIE zenekar |
|
operatõr: Csubriló Zoltán, Iván Attila |
| vágó: Csendír Viktor |
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
| producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Tartományi Oktatási és Mûvelõdési Titkárság, Újvidék |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=_v5PPEMI8bU&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=18 A film szerb felirattal/film sa srpskim titlovima: http://www.youtube.com/watch?v=IWRQhKQ5FQ4&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=16 A film angol felirattal/film with English subtitle: http://www.youtube.com/watch?v=CkF3y4Dr5k0&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=17 |
( 2006 )
" A szellem mozgatja, csend szövi: A kosárfonó"
 |
|
idõtartam: 26 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2006.
|
|
Rövid leírás: |
|
Vajdaságban, így a Tisza menti falvakban még mindig föllelhetõ a néhai közösségek otthonossága, bensõségessége, hagyományai – amely tudást és élményt, példát és gyakorlatot ad ma is. Ezeknek a régi mesterségeknek, a szépségét és igazságát az adja meg, hogy átvészelték az idõt. Az utolsó pillanatot megragadva, lehetõséget adunk arra, hogy filmszalagon is megõrizzük a délvidéki, Tisza környéki magyarság múltjának felbecsülhetetlen értékû kincseit. Ez egy a régi mesterséget bemutató esszéfilm, amelyet a Vajdaságban, a Tisza menti településeken a hagyomány újraéledése, élõ éltetése köt össze. |
| rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila |
| forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla |
|
operatõr: Iván Attila |
|
vágó: Iván Attila |
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
| producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
| támogató: Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság, Újvidék |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=Nq6saUX7kiI&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=8 |
( 2006 )
" A horgosi Kárász család "
 |
|
idõtartam: 33 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2006.
|
|
Rövid leírás: |
|
Rövidfilm a nagy múltra visszatekíntõ Kárász családról, akikrõl a szegedi Kárász utcát is elnevezték. A Kárász család a XVIII. századtól kezdve meghatározõ szerepet játszottak Dél-Magyarország kultúrális, vallási és politikai életében. A család tagjai közül sokan jelentõs poziciókat töltöttek be a közigazgatásban (alispán, fõjegyzõ, királyi tanácsos, stb.). Leszármazottaik még ma is élnek. A XVIII. század végén, Szegeden elhunyt Kárász Miklós Antal családi sírboltja ma is látható a horgosi templom szentélye alatt. A kastély elõtti parkban (de Szeghalom környékén is) arborétumot létesítettek. A Kárász család és a helyi lakosok nyugtalanító nosztalgiával nézegetik a Kárász kastély megrongálódott épületét, siratják régi pompáját de az illetékesek minden bizonnyal nem fáradoznak a helyreállításán. E jeles épület, pusztuló értékünk megmentésének reményében készítettük mûsorunkat, meg azért is, hogy az idõsebbekben felidézzük fiatalkoruk talán megfakult, megkopott, de el nem felejtett emlékeit, a fiatalok tekintetét pedig egy olyan korokon átívelõ családi történet felé fordítsuk, amelyrõl a közelmúltig viszonylag keveset hallottak, de amely éppúgy része magyarságunknak és emberségünknek, mint a letûnt századok egyéb ránk maradt hagyatéka. |
| rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila |
| forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla |
|
operatõr: Iván Attila |
|
vágó: Iván Attila |
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
| producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
| támogató: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=0su92JExtrE&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=9 |
( 2006 )
" AZ ÁL-ARC A LEGJOBB ARC ? "
 |
|
idõtartam: 26 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2005.
|
|
Rövid leírás: |
|
A filmben Léphaft Pál délvidéki karikatúrista portréját próbáltuk megrajzolni, hiszen rajzai nem csak közvetlen környezetünk eredeti értékei között tarthatók számon, hanem a jelenkori európai kultúrának az összefüggésében sem kerülhetõek meg. A filmben hangsúlyozni szeretnénk, hogy szereplõnk mi mindent tud a komikum nagy archívumába, letétbe helyezni. Talán azért is volt izgalmas számunkra megválaszolni, mi lázasítja be a mi karikatúristánkat. Abból indultunk ki, minden embert érdekli a saját élete és mestersége. Léphaft Pál hallatlan empátiával mesél azokról az eljárásmódokról, amelyeket használ, és mesél azokról az élményekrõl, mintegy rejtett dolgokról, amelyeken átfutva a karikatúra, karikatúra lesz. Hogy mindezt mennyire tudja jól csinálni, az már elvált. |
| rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila |
| forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla |
|
operatõr: Iván Attila |
|
vágó: Iván Attila |
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
| producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
| támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=H7MI5keU-hw&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=3 |
( 2005 )
"A Mozi 50 éve" - A magyarkanizsai mozi félévszázada
 |
|
idõtartam: 53 perc hang: CH1 a készítés éve: 2005.
|
|
Rövid leírás: |
|
A film forgatása és feldolgozása közben rádöbbentem, hogy mennyire fontos foglalkoznunk és megörökítenünk, megõriznünk régmúltunk értékeit. A mi környezetünkben is napról-napra rengeteg tárgyi és szellemi érték lesz áldozata a mindent befedõ feledés porának. Ha ezeket a tárgyi és szellemi értékeket hagyjuk veszni, akkor mi magunk is elveszünk! A mozifilm fontos része volt közösségünk életének, ezért kell most az utolsó pillanatban megörökítenünk a filmkultúránk emlékeit, annak jelentõségét az itt élõk jövõje számára. A film készítése közben kapott segítség tanúskodik a még mindig élõ közösségi szellemünkrõl, a maroknyi földrõl az itteni, a délvidéki magyarság talpa alatt. Akik még élünk, remélünk és mindennap hittel küzdünk azért, ami a számukra még kedves és szent. Olyan ez, mint az elsõ csók íze, ha behunyjuk szemünket. Nekünk itt a délvidéken sokkal, de sokkal többet kellene foglalkoznunk azzal a kevéssel amink még van. Ha mi sem vigyázunk rá, akkor az vagy elvesz, vagy másé lesz. |
| rendezõ: ifj. Apczi Jenõ |
| forgatókönyvíró és szerkesztõ: ifj. Apczi Jenõ |
|
operatõr: ifj. Apczi Jenõ |
|
gyártó: Color Foto Digital, Magyarkanizsa |
| producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest link: http://www.youtube.com/watch?v=GFKpkCXiLC8&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=45 |
( 2005 )
"A naplemente fonákja"
 |
|
idõtartam: 24 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2005.
|
|
Rövid leírás: |
|
Ez a lírai dokumentumfilm Tolnai Ottó neves vajdasági irodalmár költészetére támaszkodva kalauzol el bennünket azokra térségekre, bácskai tájakra, városokba amelyek meghatározták életútját. Tolnai mozzanatai, életének helyszínei, eseményei, alakjai, tájelemei látomásszerû panorámává teljesednek.Tolnai verseinek morzsolgatásával megidézi az alföldi táj szellemét. A hely szellemét. Az írások révén a leírt látványok világába merülünk A kaleidoszkópba elhelyezet versek fûzére, a narráció, Tolnai vallomásai folyton változó színes képet mutatnak. |
| rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila |
|
forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla szereplõ: Bicskei István színmûvés |
|
narrátor: Bicskei Flóra és Bicskei István |
|
zene: WLODZIMIERZ NAHORNY ÉS MIQUÉU MONTANARO |
|
operatõr: Iván Attila |
|
vágó: Iván Attila |
| gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
| producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Tartományi Oktatási és Mûvelõdési Titkárság, Újvidék link: http://www.youtube.com/watch?v=5ArxcMNFO6I&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=5 |
( 2005 )
"Mozgásban"
 |
|
idõtartam: 33 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2005.
|
|
Rövid leírás: |
|
Lírai portréfilm Urbán Andrásról a délvidéki fiatal rendezõrõl. Urbán a legérzékenyebb, Nagy József mellett legnagyobb tudású színházi emberünk, az AIOWA alapítója, a Woyzeck, a Hamlet stb. rendezõje. Olyan mûvészeti ágat szorgalmaz, amelyet csak ,,õrültek'' csinálnak - groteszkre, szélsõségesen esztelenre, netán perverzre áthangolt elõadások.A nehezebb utat választotta, nem pedig a biztonságos kommerszet. A filmben betekintést nyerhetünk munkamódszerére és múvészi látásmódjára. |
| rendezõ: Fejõs Csilla |
|
forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla |
|
operatõr: Iván Attila |
|
vágó: Iván Attila |
|
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest link: Mozgásban |
( 2005 )
"Szivárványkígyó"
idõtartam: 33 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2004.
Rövid leírás:
Portréfilm Bicskei István színmûvészrõl, a franciaországi Jel színház tagjáról.
Oly sok magas szintû mûvészet termett Tisza-parti városkánk, a délvidéki Magyarkanizsa vonzáskörében.
Ez alkalommal Bicskei István színmûvész életútját, “szivárványkígyóját” követhetik.
Útjára indult a nagy Szivárványkígyó, a Rainbowsnake, amelyet Bicskei Ausztráliában pillantott meg.
Alakját az ottani benszülöttek vésték a sziklába és követték életük során.
Bicskei, ahogy a szülõföldjén nevezik Bütyök szivárványkígyója a kanizsai szikes, a Járás repedéseibõl indult, körbejárva a világot, helyeket, színpadokat, embereket, hogy lassan visszatérjen kiindulópontjához.
rendezõ: FEJÕS CSILLA
forgatókönyvíró és szerkesztõ: FEJÕS CSILLA
operatõr: IVÁN ATTILA
vágó: IVÁN ATTILA
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest
link: Szivárványkígyó
( 2004 )
2004
"10 éves a Jazz fesztivál"
 |
|
idõtartam: 50 perc hang: CH1 a készítés éve: 2004.
|
|
Rövid leírás: |
|
Magyarkanizsán, ebben a Tisza-parti kisvárosban minden év szeptemberében összegyûlnek a térség és a külföld színvonalas muzsikusai. Ez az 50 perces dokumentumfilm az itt megrendezésre kerülõ Jazz, improvizatív zenei fesztivál eddigi 10 évét, annak történetét mutatja be. A zene nem foglalható szavakba. Mégis, ha ki szeretnénk fejezni a jazz és improvizatív zene szellemi lényegét, azt mondhatnánk, hogy az a létezés tárháza, benne a törékeny és erõs ember elemi tisztaságával, õszinteségével, boldogságával, szeretetével, szenvedésével és szertartásosságával. |
| rendezõ: Csubriló Zoltán és Apczi Jenõ |
|
operatõr: Csubriló Zoltán |
|
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Tartományi Oktatási és Mûvelõdési Titkárság, Újvidék |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=jrINiYO8XOo&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=28 |
( 2004 )
2004
"Tallián Emil" a törökkanizsai világutazó
 |
|
idõtartam: 34 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2004.
|
|
Rövid leírás: |
|
Kevés embernek teljesülnek be a gyermekkori álmai. Egy ilyen szerencsés és különös ember volt Törökkanizsa nagy szülöttje és legendás hírû fõszolgabírója, Tallián Emil. Munkásságát és dinamikus életpályáját országszerte méltányolták. A legnagyobb feltûnést mégis vadászútjai keltették. Elõször csak a botanika és a természet iránti vonzalom, majd késõbb vadászszenvedélye csábította el távoli világrészekre. |
| rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila |
|
forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla |
|
operatõr és vágó: Iván Attila |
|
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=5-09fvbwGok&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=10 |
( 2004 )
"Kosztolányi nyomában"
 |
|
idõtartam: 16 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2004.
|
|
Rövid leírás: |
|
Bogdán József rendbe rakta a Kosztolányi-hagyatékból a véletlen során neki jutott tárgyakat és dokumentumokat, Kosztolányi Dezsõ rózsafa pipáját, fia, Kosztolányi Ádám rubinköves gyûrûjét, és egy nagy, poros, málladozó kartondobozban lelt jegyzeteket, leveleket, képeket, iratokat. Hogyan kerültek ezek a relikviák a vajdasági papköltõ tulajdonába? Véletlenül. Ft. Bogdán József, Verbicán és Oroszlámoson, majd Törökkanizsán szolgáló papként már közel egy évtizede augusztusonként egy hónapot a budai Szent Gellért-plébánián szolgál. 2002. augusztus 20-án a Szent László Kórházból papot kértek egy súlyosan beteg nénihez. A néni Mostbacher Ödönné Szalai Rózsa, a Kosztolányi család jogutódja volt, akinek halálával a hagyaték gondozója az utolsó kenet felvételénél jelen levõ Nagy Borbála Ildikó, Szalai Rózsa unokahúga lett. Õ látta vendégül ugyanezen év szeptemberében a gyóntató papot, és ajándékozta neki a becses dokumentumokat. |
| rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila |
|
forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla |
|
operatõr és vágó: Iván Attila |
|
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=wt6Y-LShM0k&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=33 |
( 2004 )
"Tûszúrások"
 |
|
idõtartam: 33 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2004.
|
|
Rövid leírás: |
|
Ez a 33 perces dokumentumfilm Tolnai Ottó neves vajdasági irodalmár költészetére támaszkodva kalauzol el bennünket azokra térségekre, bácskai tájakra, városokba amelyek meghatározták életútját.Tolnai Ottó a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Rendhagyó kalauzként azokba a világokba vezeti el a nézõket, melyekben mûvei gyökereznek: Ó-Kanizsára, Újvidékre, Szabadkára, Palicsra és otthonába, a Homokvárba. Tolnai mozzanatait, életének helyszínei, eseményei, alakjai, tájelemei látomásszerû panorámává teljesednek ki s ezzel bevezetik e költészetbe Tolnai meghatározó élménykörét. "Gyermekkorom pannóniai idillje, mi más lenne az én birodalmam?" |
| rendezõ: Fejõs Csilla |
|
forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla |
|
operatõr és vágó: Iván Attila |
|
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest link: Tûszúrások |
( 2004 )
"Tûzút"
 |
|
idõtartam: 21 perc hang: CH1 a készítés éve: 2004.
|
|
Rövid leírás: |
|
Ez kisjátékfilm Csáth Géza Frigyes c. Novellája alapján készült és a délvidéki szikes pusztaságában vándorló Csáth Gézának a Hely Szellemével történt felkavaró találkozásáról szól. A Magyarkanizsához is kötõdõ Csáth Gézának szokása volt idõnként a gyógyfürdõ forrása, a szikes pusztaság közepén lévõ, Csodakút mellett hazaballagni Palicsra. Zakatoló fejének görcsét a szikes pusztaságának tarka csöndjével, tágas horizontjával próbálta ily alkalmakkor oldani. Egy kiégett, fekete földkockának túlvilági tájára érkezvén, egy furcsa tanyarommal találkozik. Az ereszaljról rothadó ruhák, tárgyak, zsákok százai lógnak. E himbálózó "kiállítás" közt bukkan föl Frigyes, aki az írót szemügyre véve, vizsgálgatva, végigkalauzolja õt tanyaromján. Csáth eleinte az orvos távolságtartásával figyeli Frigyest, mígnem ezen a szürreális, zaklatott világon egyszercsak átsüt kaotikus világunk rajza. Csáth szemében Frigyes, fokozatosan egy megszálott õrzõvé változik, tanyája végtelen tér, egy összeomlott civilizációra utaló romos labirintus, múzeum. Mániái mindinkább egy szerzetes alázatos munkájának tûnnek. Csáth maga sem tudja/érzi, hogy a lázálom-szerû képzet valóságos-e, netán õbenne lapult csupán észrevétlenül mindez. Frigyes õrületszerû megnyilvánulásai mindinkább elbizonytalanítják az írót. Egy rejtélyes utalás s egy hívó hang után eltûnik Frigyes. Az író elindul a Frigyes által kiszáradtnak jövendölt Csodakút forrása felé, ahol a kiszáradt meder mellett Csáthra ráborul az óriás égbolt délibábos látomásvihara, a picinyke és a tágas együtt élõ, kies pusztasága... |
| rendezõ: Iván Attila |
|
forgatókönyvíró : Bicskei Zoltán |
|
zene: Giorgio Occhipinti |
|
operatõr : Csubriló Zoltán |
|
színészek: Nagypál Gábor és Péter Ferenc |
|
jelmeztervezõ: Aleksandra Pešiæ |
|
fény: Dobó László |
|
hangfelvevõ: ifj. Apczi Jenõ |
|
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa és CINEMART, Budapest |
|
támogatók: Magyar Mozgókép Közalapítvány, Budapest |
|
Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság, Újvidék |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=-1w1-IfN6Qo&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=23 |
( 2004 )
"ALFÖLDI OPUS"
 |
|
idõtartam: 13 perc hang: CH1 a készítés éve: 2003.
|
|
Rövid leírás: |
|
Lírai portéfilm Nagy Józsefrõl. A Magyarországon ma már ismert Nagy József, a magyar táncmûvészet és a magyar színjátszás alighanem világszerte legismertebb és legbecsültebb alakja. Nagy József pusztai ember, alföldi ember, aki érett mûvészé Párizsban lett, de alapiskoláit budapesten végezte.Táncszínháza akrobatikus és teljes, mint a Pekingi Opera, improvizatív, mint a mediterán buffó. Szellemes mint a francia regény, zeneies mint a Tisza-menti fák és a szikesek szélfútta reszketõ fûcsomói. Õ Magyarkanizsáról indult, errõl a Pannon sivatagról (ahogy õ nevezi), és miután mûvészetével meghódította a világot, 25 év után ide is tér vissza. "Ahogy Dante az Isteni színjátékot indítja: az életem fele útján vagyok, és a másik felét most már az ittlétbõl szeretném felépíteni." /Nagy József/ Immár eltökélt szándéka, hogy itthon, hogy otthon folytassa, amit Franciaországban elkezdett. A végleges hazatelepülés. |
| rendezõ: Iván Attila és Bicskei Zoltán |
| forgatókönyv: Bicskei Zoltán |
| zene: Vladimir Tarasov |
| operatõr : Iván Attila |
|
vágó : Csendír Viktor |
|
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Tartományi Oktatási és Mûvelõdési Titkárság, Újvidék link: http://www.youtube.com/watch?v=bI_xhwgX5PQ&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=24 |
( 2003 )
"Cigonya"
 |
|
idõtartam: 26 perc hang: CH1 a készítés éve: 2003.
|
|
A film témája: |
|
Dobó Tihamér, magyarkanizsai festõ élete és munkássága. Dobó Tihamér a város festõje volt- a városé, a Tiszáé és az itt élõ embereké. Mindenki ismerte, szerette, majdnem minden család õrzi ma is festményeit. Magányán mégsem tudott enyhíteni senki sem- árvaságát talán csak a kávéházak tudták vele feledtetni. A hatvanas évek Vajdaságában a kísérletezésé volt a fõ szerep a mûvészetben- Dobó, azaz Cigonya festményei és grafikái is ennek jegyében születtek, melyek között találunk tájképet, csendéletet, portrét. Alkotásai ma is a kötõdés, ragaszkodás szimbólumai a külföldre szakadt vajdaságiak otthonaiban. Tolnai Ottó, a kanizsai származású költõ-író gyermekkori barátja volt a festõnek. Õ mesélte, hogy akárhol járt kanizsaiaknál a világban, mindenütt Cigonya festményeibe botlott: mint egy marék földet, úgy vitték magukkal a szülõföldrõl. Sem állandó kiállítás, sem monográfia nem õrzi még Dobó Tihamér emlékét. Ez a film a teljes életút és mûvészet dokumentálásának csak elsõ lépése. A festmények, grafikák összegyûjtését, filmen történõ archiválását mûvészettörténészek segítették. Az interjúk alanyai Cigonya kanizsai barátai, ismerõsei, akik segítették kibontakozását és végigkísérték azon a küzdelmes úton, melynek eredményeként a Tisza-vidék ismert és elismert mûvészévé vált. A filmben egy szabadkai mûvészettörténész elemezi Dobó festészetét. |
| rendezõ: Váradi Lívia |
|
forgatókönyvíró : Váradi Lívia |
|
zene: Bartók Béla |
|
operatõr : Iván Attila |
|
vágó: Hornyák Róbert |
|
narrátor: : Balog József |
|
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=Wm6Hv8mXNqc&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=21 |
( 2003 )
"Angyali kismenyasszonyok"
 |
|
idõtartam: 4 perc hang: CH1 a készítés éve: 2003.
|
|
Rövid leírás: |
|
A nagyon régi szép idõkben még a természet uralta az ember életét, és nem fordítva. Az ember beavatkozása környezetébe illetve a természet folyamataiba viszont már a mi idõnkben vált a legerõteljesebbé. Egyes emberek pedig egyenesen a "természet végérõl" beszélnek. Nem is olyan régen, a tiszai ciánszennyezõdés kapcsán mi is azt gondoltuk, hogy egy jó idõre eltemethetjük kedves folyónkat. S mintha az Alföld misztikus folyója megérzett volna valamit bánatunkból, aggodalmunkból, még ugyanabban az évben - haragját nem kimutatva - soha nem látott mértékben virágzott. így volt ez az idén júniusban is a Dévidéken, Magyarkanizsán, ahol legtömegesebben rajzanak ezek az apró, törékeny testû kérészek. Egy varázslat, egy "földöntúli" jelenség, ahogy egyszerre csak felbukkannak a part falából vagy a fenék iszapjából, elvégzik utolsó vedlésüket, nászrepülésüket, ahogy megcsillan üvegszerû, vitrázs-szerkezetû szárnyuk, majd azon nyomban tetemük is aláhullik, bebotítja a folyót. Millió, talán milliárd nász történik, s millió, milliárd halál. Magyarkanizsán a természet e csodáját egy szivárványszínû tiszavirág szobor is örzi, hírdeti. Tolnai Ottó kanizsai születésû költõnk pedig a következõképpen festi le szavakkal a tiszavirágzást: "Ha kimásztunk a virágzó folyóból, alélva döltünk a partra, úgy éreztük, minden porcikánkat megrezegtette vacogásuk, nászuk-haláluk vacogása - akárha magasfeszültségû áramot vezettek volna, vagy Isten nyila csapott volna a Tiszába[...] Valós élmény ez ahogy fejed, arcod - álorcád, vállad belepik a vacogó áttetszõ lények..." |
| rendezõ: Iván Attila |
|
forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla |
|
szöveg: Tolnai Ottó-In Memoriam Dobó Tihamér |
|
zene: Hector Berlioz - UN BAL |
|
operatõr és vágó: Iván Attila |
|
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY |
|
producer: CINEMA FILMMÛHELY |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=iunx6q6hodk&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=25 |
( 2003 )
"Sánta kutya"
 |
|
a készítés éve: 2003.
|
|
Rövid leírás: |
|
Szatírikus vígjáték egy alpolgármesterrõl, aki pályázati pénzekbõl szobor helyett kocsmát épít. Minden rendben lenne, egész addig míg nem jön a kurátor, hogy megnézze az emlékmûvet. Ide tart Gáspár bácsi is, aki nem is sejti, hogy nem éppen úgy tér haza mint szeretné... |
| rendezõ: Újvári Zsombor |
|
forgatókönyvíró és szerkesztõ: |
|
szöveg: |
|
zene: |
|
operatõr és vágó: |
|
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
( 2003 )
"Csöndvárosi Ramazuri"
 |
|
készítés éve: 2002.
|
|
Rövid leírás: |
|
Kis város, kis emberek, kis problémákkal. Vagy mégsem? Mit okozhat egy elcserélt táska? Vajon egy véletlenül belekeveredõ gavallér (Tolnai Csaba), megmenti-e egy kistílû bûnözõtõl az elcserélt táskát? Vígjáték sok futással, rohanással... Újvári Zsombor bemutatkozó filmje úttörõje volt azoknak a próbálkozásoknak, melyeknek köszönhetõen ma Magyarkanizsa a vajdasági magyar kisfilmek gyártásnak az egyik központja. |
| rendezõ: Újvári Zsombor |
|
forgatókönyvíró és szerkesztõ: |
|
szöveg: |
|
zene: |
|
operatõr és vágó: |
|
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
( 2002 )
"Majomsziget"
 |
|
idõtartam: 50 perc hang: CH1 a készítés éve: 2002.
|
|
Rövid leírás: |
|
A Majomsziget cimû ötven perces film a Tisza folyó természetesen kialakult kis szigetén játszódik és valós eseményeket dolgoz fel a három riport. Ezeken a riporttémákon alapul a film. Négy fiatal éli át azokat a történeteket amit a riport témája boncolgat. És a különös történetek itt veszik kezdetüket.... |
| rendezõ: Csubriló Zoltán, Iván Attila és Czérna Ágnes |
|
forgatókönyvíró és szerkesztõ: Czérna Ágnes |
|
operatõr: Csubriló Zoltán és Iván Attila |
|
vágó: Csubriló Zoltán |
|
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest link: http://www.youtube.com/watch?v=Fsw5gJWHHIc&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=34 |
( 2002 )
"Adorjáni ima"
 |
|
idõtartam: 13,30 perc hang: CH1 a készítés éve: 1997.
|
|
Rövid leírás: |
|
A Adorján egész Bácska egyik legrégibb települése, amelyet a legújabb kutatások eredményei szerint már 1198-ban megemlítenek az okiratok, vagyis 800 éves település, elsõ névalakja Adryan, Bodrog megye tiszai részéhez tartozott. Ekkortájt a falu két önálló részbõl állt: Felsõ- és Alsó-Adorjánból. Az 1400-as évek elején már volt több kolostora és temploma is (Szent Márton, Szent György, Szent Miklós, Boldogságos Szûz).
A filmet magyarkanizsai Honismereti tábor keretében az Ozoray Árpád MME videócsoportja készítette. |
|
operatõr és vágó: Iván Attila |
|
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa |
|
link: http://www.youtube.com/watch?v=B9O4V5lsIGE&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=14 |
( 1997 )
"Aracs pusztatemplom"
 |
|
idõtartam: 9,30 perc hang: CH1 a készítés éve: 1996.
|
|
Rövid leírás: |
|
A Bánát szerbiai részén a Törökbecse és Basahíd közötti határban egy téglaépület monumentális hatású romjai helyezkednek el. A romok az aracsi településrõl elnevezett kolostortemplom maradványai. A templomból mára a nyugati fal, a szentélyrész a hozzá csatlakozó északi fõhajófal két árkádnyi szakaszával és a toronnyal maradt fenn eredeti állapotban. Ezeket a részeket az 1970-es évek ásatásait követõen, a romállapotot továbbra is fenntartva, kiegészítették. A templom a 13. század elsõ harmadában, valószínûleg egy korábbi templomot felváltva épült. Az épület sorsát a 16. század török pusztításai pecsételték meg. A romok a környék elnéptelenedésének, majd a 19. századi romkultusznak és a mûvészettörténeti-régészeti tudomány általi felfedezésnek köszönhetõen menekültek meg a teljes pusztulástól. Fennmaradásuk állagmegóvó helyreállítási munkák eredménye. A filmet magyarkanizsai Honismereti tábor keretében az Ozoray Árpád MME videócsoportja készítette. Csoportvezetõ: Bicskei Zoltán |
|
operatõr és vágó: Iván Attila |
|
producer és jogtulajdonos: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa link: http://www.youtube.com/watch?v=MHBHtzZhtXw&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=19 |
( 1996 )
"Juhász"
 |
|
idõtartam: 16,30 perc hang: CH1 a készítés éve: 1995.
|
|
Rövid leírás: |
|
A régi idõben házi használatra is elõszeretettel tartották a juhot a tanyásgazdák. A juhtenyésztés általában ott volt elterjedve, ahol a talaj szíkes természetû, tehát ahol más állattal a legelõt a füvezet alacsonysága miatt nem lehetne jól kihasználni. Az Alföld juhtenyésztése különben az utóbbi években állandó visszaesést mutat, az alacsony gyapjuárak s a mindig kevesebb és gyengébb legelõterület következtében. Oromhegyes közelében él Béla bácsi, a Juhász. Õ mesélt nekünk errõl a mesterségrõl. A filmet magyarkanizsai Honismereti tábor keretében az Ozoray Árpád MME videócsoportja készítette. Csoportvezetõ: Bicskei Zoltán |
|
operatõr és vágó: Iván Attila |
|
producer:CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa link: http://www.youtube.com/watch?v=JsC6peYpxMA&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=20 |
( 1995 )